Két falubeli idős nénivel, Erzsike és Marika nénivel beszélgettem. Arról kérdeztem őket, hogy milyen egy ilyen kis faluban élni. Mindketten őszinte érdeklődéssel fogadták a kérdéseket.

-Milyen itt az élet? Szeretnek itt élni?

Erzsike néni: Itt születtem, itt éltem és itt is szeretnék meghalni.

Marika néni: Én pedig itt lakok az otthonban, Kocsoláról jöttem 6 éve.

-És hogyan telik egy nap Alsómocsoládon?

Erzsike néni: Általában a zöldségeskertben dolgozom, ezt még meg tudom munkálni.

-És milyen munkalehetőségeket lehet itt találni?

Erzsike néni: Hát, nincs túl sok munkalehetőség, esetleg a húsüzemben lehet állást találni. De ez csak ideiglenes választási lehetőség. Sajnos nem túl rózsás itt az élet...

-És itt nehéz megélni?

Erzsike néni: Sajnos igen...

Marika néni: Én az öregek otthonában élek, ott szinte mindent megcsinálnak helyettünk. Kapunk ott reggelit, ebédet, vacsorát. Takarítanunk sem kell, mert azt is elvégzik helyettünk.

Erzsike néni: Én csak ebédet kapok, csak azt hozzák ki a házamhoz.

-Köszönjük szépen, hogy válaszoltak a kérdéseinkre!

Zolcsák Dóra

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.